11

Portfólió, 1. hét

A Petrarcához kapcsolódó szövegértést választottam, mivel korábban is jól mentek ezek a feladatok, hiszen a feladatban van benne a válasz (és nem is kell érte mélyre ásni). Nagyjából - kis megszakításokkal - fél óra alatt készen is lettem vele. A nyomtatást itthon még nem tudtam megoldani, de a kollégiumban lesz rá lehetőség.

10

A helyesírás reformja. Ebben a cikkben szerepel néhány olyan változás, ami nemsokára életbe lép a magyar helyesírásban. A cikk elolvasása után írja meg néhányról a véleményét! 


Nagybetű vagy kisbetű?

Érdekes, hogy miket írunk nagybetűvel. Sok olyan dolog, amit tisztelünk, esetleg félünk tőle. Bár az új szabállyal, miszerint a kisbetűs szavakat soroljuk előrébb, nem egyezik ez az észrevételem. A németekhez képest viszont hátradőlhetünk, hiszen ők minden főnevet nagybetűsen kezdenek, míg nálunk ilyen gyakori csak a mondatkezdő betű írása van, a többi azért ehhez képest jelentősen kevesebbszer fordul elő. Az idegen nevek írásmódja, úgy gondolom, kissé felesleges, mivel arra megvan az ő szabályuk, de most már ez is meg van szabva, lett még egy elrontható dolog...


Kötőjelek

Úgy érzem, itt is szükségtelenül bonyolulttá válik a rendszer, de hát ettől szép a magyar nyelv, hogy ilyen nehéz. A cikkben említett dolog, hogy a kistérségek nevének írásmódja is belekerül a könyvbe, méghozzá úgy, hogy azok az év elejétől kezdve nem léteznek, teljesen feleslegesnek tartom, persze valahol biztosan hasznát veszik majd.

Ennyivel is könnyebb...

Az írás végére került módosításokat teljesen pozitívnak ítélem, hiszen korábban olyan dolgokat foglaltak be, amikhez gyakorlatilag semmi köze nem volt a helyesírásnak, vagy nem a bizottság döntése határozta meg. A törvény változásait elég követni, hiszen nem lenne praktikus egy könyvet szélsőséges esetben a jogi háttér módosítása miatt újra kiadni. A postai ismétlést azt hiszem nem kell ragoznom. A nagykötőjel már kifejezetten speciális téma, és nem is túl gyakran használt dolog a mai számítógépes világban, helyesnek tartom ezt a törlést is.

9

Egybeírás? Különírás? Egyáltalán: mennyire fontos a helyesírás?

Aki nem tud helyesen írni, általában nem veszik komolyan az emberek, főleg akkor, ha írásban (próbálnak) kommunikálni. Ennélfogva mindenkinek szüksége van erre a tudásra, mert anélkül nem tud érvényesülni, információkra szert tenni, nehezebben képes megoldani a felmerülő problémáit. Akadályt jelenthet az álláskeresésnél is, vagy munka közben, esetleg idegen nyelv tanulásánál (ami megint csak rontja pl. az állásszerzés lehetőségét) szóval az élet minden területén, ahol nem elég a beszéd, és a dolgok egymásra hatva terjednek ki majdnem mindenre. Gyakorlatilag már lehetetlen normális életet élni, ha valakinek rossz a helyesírása. Szerintem, többek között a fentiek miatt, mindenkinek illik - és kell - tudnia helyesen írni. Ez is a mi magyar kultúránk része, hasonlóan az ómagyar szövegekhez, bármennyire is bonyolult sokszor néhány szót helyesen leírni.

8

Van-e közünk az ómagyar szövegekhez?

Ezek a maradványok a korábbi kultúrákból szerintem sokat hozzátesznek a mostani műveltséghez és a magyarságtudathoz. Érdekes látni, hogyan változtak a szavak, azok használata, a helyesírás, valamint amire csak ezekből következtetni tudunk: a beszéd, vagy akár a szokások. Láthatjuk belőle, miként zajlottak egyes események (Halotti beszéd és könyörgés), vagy mit gondoltak akkor a múltról (Ómagyar Mária-siralom). Ezekből az apróságokból érdekes kis időutazás áll össze az akkori életről. Én szeretek a régi dolgokkal foglalkozni, így nekem nincs problémám azzal, hogy a tanterv része, és ez utóbbi tény elősegíti a korai magyaroktól ránk maradt szövegek fennmaradását, valamint az alap műveltség részévé is vált, így nem kerülünk zavarba egy nagyobb társaságban sem, ha erre a témára fordul a szó, hiszen ismeri mindenki, aki kijárta a kötelező iskolákat, és akár kiváló beszédtéma is kerekedhet egy ilyen emlékezetes irományból kiragadott idézetből.