4

Carpe Diem

Élj a mának, vagy ragadd meg a napot? Többféleképpen fordítják, így más értelmet nyerhet. Halmozzuk az élvezeteket, vagy az élet apró örömeit lesve használjuk ki az időnket?

Én úgy gondolom, hogy bár manapság népszerű az előbbi világszemléletet követve élni, talán eredetileg mégis a második látásmód volt az, amelyik megihlette az alkotókat. Először is nézzük meg ezt Felcser Máté (művésznevén RendbenMan), és Farkas Roland (Wolfie), azaz a Punnany Massif szemszögéből.

Az "Élvezd" című szám már a nevével - ami bár igen rövid, nagyon is lényegretörő - utal a témára. A szöveg célja a hallgató felvidítása, a dal kifejezetten könnyed hangvételű. A melankólikus kezdés után a jobb kedvre derítés legfőbb eszköze az érvek és élvezeti cikkek felsorolása lesz; néhol káros szenvedélyekre is utalva, vagy kimondva azokat - a mi dolgunk eldönteni, hogyan értelmezzük a mondanivalót. Így hát ezen mű meghallgatása után a bevezetőben feltett kérdésem még megválaszolatlanul maradt, vizsgáljuk meg hát, hogyan látta ezt a témakört Várady Szabolcs.

A költő "Horác" versében a pillanatnyi jelen értékeinek fölfedezésére helyezi a hangsúlyt. Az alkotás többször is utal Horatiusra - egyszer a címével, majd az utolsó sorban a "Flaccus" szóval (a római költő teljes neve Quintus Horatius Flaccus volt), az ő általa papírra vetett gondolatokról is esik majd szó a későbbiekben. Várady azokat az egyszerű dolgokat emeli ki az első versszakban a konvektoron keresztül, amelyek maguktól értetődőnek tűnnek a mindennapokban, de értéküket általában csak akkor vesszük észre, amikor már hiányt szenvedünk belőlük. A szerzemény végén vodkafogyasztásról ír. Az eddigi  kettő mű mindkét értelmezést alátámasztották, lássuk végül Horatiust.

A "Thuliarchushoz" rideg, fagyos, élettelen képpel indít, majd hirtelen ellentéttel emeli ki a ma élvezetét, erre céloz a folytatásban is - "Ne bánd, a holnap mit hoz". Ezekután újabb párost állít szembe: ne vessük meg a fiatalkor bohóságát, míg nem leszünk idősek, és használjuk-, vagyis inkább élvezzük ki ezeket az éveket.

Befejezésképpen azt hiszem kijelenthetem, hogy bár ellentétesnek tűnik, a Carpe Diem mindkét értelmezése helyes. Azt, hogy melyiket tartjuk jobbnak, döntsük el mi magunk, de az irodalom úgy mutatja, hogy a kettő dolog együtt jár.