Bekebelez, megtervez az elévülés"
(Murauban nem tudtam belépni a blogra, így csak most van itt a harmadik bejegyzés.)
Fogyasztói társadalomban élünk, szinte mindent úgy terveznek, hogy a garanciális időszak lejártával meghibásodjon. Egy nagy gazdasági gép apró részévé tesznek minket, de nem a mi érdekeinket veszik figyelembe. Sok háztartásban még ma is megtalálható egy-egy "békebeli" vízmelegítő, vasaló, és rengeteg más dolog, amiket még úgy gyártottak, hogy könnyen és olcsón javíthatóak legyenek, lehetőleg kevésszer hibásodjanak meg, és sok alkatrészt túlterveztek/túlméreteztek - régen volt még bennük matéria, ahogy a mondás tartja. Ma már sokkal jobban figyelembe veszik a piaci igényeket, de mindenek felett a határokig elmenve spórolnak az anyagokkal, így hát szinte minden elromlik előbb-utóbb; leginkább előbb. Sajnos hasonlók tapasztalhatók az élelmiszerek esetén is, de mégis kicsit más. Az otthon megtermelt ételt felváltotta a bolti, mert olcsóbb, és a szegény ember ott spórol ahol tud, de ebben az esetben is sokszor a minőség kárára. A házi kovászos kenyér helyett a nagyüzemi (adalékanyagokban gazdag) kenyeret esszük, a hormonokkal tömött állatok húsát fogyasztjuk, és ezek élettani hatásairól sokszor semmit sem tudunk. Néhány területen viszont jó is tud lenni a hatékonyságra való törekvés, mert akár nagyobb teljesítmény érhető el, és kevésbé vesszük igénybe a Föld egyre csak kimerülő ásványait, nem beszélve az újrahasznosításról. Ez a téma is kétélű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése